A bázisintézményi működés keretében felajánlott jó gyakorlatok,
innovációk
2026-2027. tanév
- Jógyakorlat megnevezése: Éld át!
Érzékenyítő program kortárs csoportoknak, pedagógusoknak a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók elfogadására
Célja: a programon résztvevők saját élményen, a passzív befogadás helyett valódi tapasztalatokon keresztül ismerhetik meg a különböző fogyatékossággal élők mindennapi nehézségeit. A program keretében megvalósuló ismeretátadás és szemléletformálás közvetlen hatásaként mérséklődnek a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos társadalmi előítéletek, előmozdítva ezzel az inkluzív környezet kialakulását.
Célcsoport: integráló általános és középiskolák
Intézménytípus: általános iskola, középiskola
A jógyakorlat rövid leírása: A program során, a résztvevők öt tapasztalati állomáson keresztül nyernek betekintést a látás-, hallás-, mozgássérült, autista, illetve pszichés fejlődési zavarral küzdő fiatalok életébe. Az interaktív feladatokat követő szakmai reflexió lehetőséget biztosít az élmények feldolgozására és a szemléletformálásra.
Jógyakorlat alkalmazási területei: a tanulók személyiségének komplex fejlesztése, különös tekintettel az empátia, az elfogadás és a tolerancia erősítésére, a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítása, a társadalmi előítéletek csökkentése, közösségfejlesztés és az inkluzív iskolai környezet támogatása, szociális és kommunikációs kompetenciák fejlesztése, a tanulók érzelmi intelligenciájának fejlesztése élményalapú, tapasztalati tanuláson keresztül, pedagógusok szakmai szemléletformálása, az inkluzív nevelési gyakorlat erősítése, prevenciós tevékenység a kirekesztés és az iskolai bántalmazás megelőzése érdekében, a tanulás támogatása nem formális, szabadidős pedagógiai eszközökkel
Jógyakorlat megosztásának formája: interaktív foglalkozás
A jógyakorlat:
- humán-erőforrás igénye: 5 állomásvezető, a résztvevőket segítő, koordináló pedagógus/gyógypedagógus
- eszközigénye: forgatókönyv részletesen tartalmazza
- időigénye: 2 x 45 perc
A résztvevők maximális létszáma: 20- 25 fő
A jógyakorlat eredete: utazó hálózatban dolgozó gyógypedagógusok által kidolgozott, több mint 10 éves múltra visszatekintő. Folyamatos feladat, mely a mindenkori igényekhez igazodik.
- Jógyakorlat megnevezése: „Sokszínű lehetőség a számolás-mérés előkészítésében!”
Célja: A résztvevők megismerhetik a középsúlyos értelmi sérültek számlás-mérés előkészítésének komplex folyamatát, módszertani lehetőségeit, a számfogalom kialakításához szükséges készségfejlesztés sokszínűségét. Változatos eszközökkel és gyakorlati példákkal igyekszünk bemutatni a hiányos készségek területeinek fejlesztési lehetőségeit.
Célcsoportja: értelmi sérült gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusok, gyógypedagógusok
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények
A jógyakorlat rövid leírása: A programon résztvevők sok hasznos ötletet, tapasztalatot gyűjthetnek a téri és időbeli orientációs gyakorlatok, percepció fejlesztés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, mérési és mennyiségi tapasztalatokkal kapcsolatban, eszköz workshoppal kiegészítve.
Jógyakorlat alkalmazási területei: számolás-mérés elsajátításához szükséges készség és képességfejlesztés
Jógyakorlat megosztásának formája: előadás, szakmai konzultáció, workshop
A jógyakorlat
- humán erőforrás igénye: az előadást vezető gyógypedagógusok
- eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
- időigénye: 2 x 45 perc
A részvevők maximális létszáma: 10-15 fő
- Jógyakorlat megnevezése: „Megszámolni a világot!” – a számkörbővítés menete értelmi sérült tanulóknál
Célja: A programon résztvevőket végig vezetjük azon módszertani lépéseken, melyek az értelmileg akadályozott tanulók számkörbővítés alapkövei. A módszertani program során változatos eszközökkel és gyakorlati példákkal igyekszünk a számok tanításának folyamatát bemutatni.
Célcsoportja: értelmi sérült tanulókkal foglalkozó pedagógusok, gyógypedagógusok
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények
A jógyakorlat rövid leírása: A programon résztvevők sok hasznos ötletet, tapasztalatot gyűjthetnek a fokozatosság elvén alapuló építkezésről, a mennyiségi tapasztalatokra épülő számfogalom-erősítés módszereiről, a műveletvégzés előkészítéséről, valamint megismerhetik azokat a szemléltető eszközöket és differenciáló eljárásokat, amelyek segítik a számkörökben való biztonságos tájékozódást, a konkrét eszközhasználat szerepét, valamint az egyes fejlődési szintekhez illeszkedő tanítási eljárásokat. A bemutatott gyakorlati példák segítségével képet kapnak arról, hogyan vezethető el a gyermek az érzékszervi tapasztalatoktól a számolás és mérés alapfogalmainak megértéséig.
Jógyakorlat alkalmazási területei: számolás-méréshez kapcsolódó tanulás támogatása, tantárgyi tudás fejlesztése
Jógyakorlat megosztásának formája: előadás, szakmai konzultáció
A jógyakorlat:
- humán erőforrás igénye: az előadást vezető gyógypedagógusok
- eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
- időigénye: 2 x 45 perc
A részvevők maximális létszáma: 10-15 fő
A 4. és 5. számú jógyakorlat eredete: Gyógypedagógusaink dolgozták, gyűjtötték össze a pályakezdő gyógypedagógusok, valamint megváltozott képességű gyermekek, tanulók hatékony megsegítése céljából. A gyakorlatok fejlesztése során különös hangsúlyt fektetünk a differenciálásra, az egyéni fejlesztési tervekhez való illeszkedésre, valamint az adaptálhatóságra, hogy azok hatékonyan alkalmazhatók legyenek különböző életkorú és eltérő képességprofilú tanulók esetében is. Több mint 5 éve foglalkoznak kiemelt szakmai célként kollégáink a módszertani anyagok rendszerzésével, frissítésével, bővítésével. A kidolgozott módszerek hozzájárulnak a pályakezdő gyógypedagógusok szakmai támogatásához, valamint elősegítik az egységes, ugyanakkor rugalmas pedagógiai szemlélet érvényesülését a mindennapi fejlesztő munkában.
2027-2028. tanév
- A jógyakorlat megnevezése: „Módszer-Mozaik” – Játékok, eszközök, amelyek segítik a sajátos nevelési igényű tanulókat a tananyag jobb elsajátításában, mélyítésében
A jógyakorlat célja: A program célja a résztvevők módszertani kultúrájának színesítése interaktív eszközök és társasjátékok segítségével. A hangsúly a tananyag-specifikus alkalmazáson és az eszközök transzferálhatóságán van: a pedagógusok képessé válnak az egyes játékmechanizmusok egyedi témakörökhöz való hozzáigazítására, elősegítve ezzel a tanulók hatékonyabb ismeretszerzését.
A program célcsoportja: általános iskolában tanítók, tanárok, korrepetálást tartók, fejlesztők, gyógypedagógusok
Intézménytípus: általános iskola
A jógyakorlat rövid leírása: A pedagógusok meglévő játékkészletének, eszközeinek módszertani újragondolása. A résztvevők megtapasztalhatják, miként alakítható át egy-egy hagyományos eszköz célzott fejlesztő feladattá: legyen szó matematikai műveletekről vagy a nyelvtani ismeretek, a szövegértés elmélyítéséről. A közös munka során a hangsúly az adaptivitáson és az ötletbörzén van, lehetőséget teremtve arra, hogy a szabályrendszerek módosításával bármely tantárgyhoz saját, egyedi megoldásokat dolgozzanak ki.
A jógyakorlat alkalmazási területei: a tanulók tanulási képességeinek fejlesztése, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók támogatására, szaktárgyi és tantervi tudás elmélyítése (kiemelten: matematika, anyanyelvi és szövegértési kompetenciák), differenciált tanulásszervezés és egyéni tanulási utak támogatása, a tanulás támogatása játékos, élményalapú módszerekkel, fejlesztő, habilitációs és rehabilitációs pedagógiai tevékenységek támogatása, pedagógusok módszertani kultúrájának bővítése, inkluzív pedagógiai gyakorlat erősítése az adaptív eszközhasználaton keresztül, motiváció, figyelem és aktív tanulói részvétel növelése
A jógyakorlat megosztásának formája: bemutató foglalkozás
A jógyakorlat:
- humán-erőforrás igénye: a foglalkozást vezető gyógypedagógus
- eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
- és időigénye: 3 x 45 perc
A résztvevők maximális létszáma: 10-12 fő
A jógyakorlat eredete: Az utazó hálózat létrejöttével (2013. év) egy idős, hiszen a kollégák egymás segítése, támogatása, saját munkájuk megkönnyítése céljából kezdték el játékok, eszközök új fejlesztési lehetőségeinek megkeresését, kidolgozását, tapasztalatok megosztását. Az alkalmazott módszerek lehetőséget teremtenek az egyéni képességekhez igazodó differenciálásra, a több érzékszerv bevonására, valamint a tapasztalati tanulás megvalósítására. A közös gondolkodás, a kipróbált gyakorlatok megosztása és a folyamatos visszajelzések révén alakult ki az a módszertani „mozaik”, amely mára átfogó, jól alkalmazható eszköztárrá vált.
- A jógyakorlat megnevezése: „Kéz a kézben, körben a táncban!” – néptáncoktatás intézményünkben
A jógyakorlat célja: A programban résztvevő pedagógusok megismerkedhetnek a középsúlyos értelmi sérült gyermekek, tanulók mozgáskoordinációjának, ritmusérzékének, testsémájának, szociális készségeinek és önkifejezésének fejlesztésével a néptánc eszköztárán keresztül, valamint a magyar népi kultúra élményszerű megismertetésével.
A program célcsoportja: értelmi sérült gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusok, gyógypedagógusok, néptáncoktatók
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények, integráló intézmények
A jógyakorlat rövid leírása: Az érdeklődők betekintést nyerhetnek a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók néptáncoktatásába, mely az egyszerű motívumokra és körjátékokra építve fejleszti a gyermekek, tanulók nagymozgásait, egyensúly és ritmusérzékét, együttműködési készségét és személyiségét. Hangsúlyt kapnak az utánzás, a zenei élmény, a térben való tájékozódás, valamint a sikerélményt nyújtó közös mozgás és az önkifejezés lehetőségei.
A jógyakorlat alkalmazási területei: komplex személyiségfejlesztés, tehetséggondozás
A jógyakorlat megosztásának formája: hospitálással egybekötött bemutató foglalkozás, módszertani műhely, szakmai előadás
A jógyakorlat:
- humán erőforrás igénye: néptáncot oktatós gyógypedagógus
- eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
- időigénye: 3 x 45 perc
A részvevők maximális létszáma: 10-12 fő
A jógyakorlat eredete: Több évtizedes múltra tekint vissza értelmileg akadályozott gyermekeink, tanulóink elsődlegesen tehetséggondozására. Napjainkra a néptáncoktatás lehetőségei teljesen átalakultak a tanulók képességstruktúrájának és egyéni szükségleteiknek tükrében, melyhez alkalmazkodva folyamatos változik, fejlődik. A program egyben a hagyományőrzés élő példája: lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók aktív résztvevőként kapcsolódjanak a magyar néptánckultúrához, miközben fejlődnek szociális készségeik, önbizalmuk és közösséghez tartozásuk érzése. A „Kéz a kézben, körben a táncban” program jól példázza, miként valósítható meg a hagyományápolás és az inkluzív pedagógiai szemlélet összhangja az intézményi gyakorlatban.
- A jógyakorlat megnevezése: „Zöld lépések” – fenntarthatóságra nevelés
A jógyakorlat célja: A programon résztvevők betekintést nyerhetnek a környezettudatos magatartás, a felelősségvállalás, a közösségi élmény és az aktív cselekvés megalapozásába a középsúlyos értelmi sérült gyermekeknél, tanulóknál, a fenntarthatóság és az önkéntesség élményszerű megélésén keresztül.
A program célcsoportja: gyógypedagógiai intézmények, integráló intézmények
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények, integráló intézmények
A jógyakorlat rövid leírása: A résztvevők a fenntarthatósággal kapcsolatos (Zöld Kapocs Intézményi adaptáció, Ökoiskola, Állatbarát gyógypedagógiai intézmény) előadásokon vehetnek, melyben betekintést nyerhetnek a sajátos tartalmakról, a differenciálás és megvalósítás lehetőségeiről. Az előadások bemutatják a szervezés lépéseit, a gyermekek, tanulók bevonásának életkor és képesség szerinti differenciálási lehetőségeit, valamint környezettudatos magatartásukat megalapozó fejlesztő hatását.
A jógyakorlat alkalmazási területei: komplex személyiség és kompetencia fejlesztés
A jógyakorlat megosztásának formája: előadás, szakmai konzultáció
A jógyakorlat:
- humán erőforrás igénye: az előadást vezető gyógypedagógusok, zöld -jógyakorlat
gazdák
- eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
- időigénye: 3x 45 perc
A részvevők maximális létszáma: 10-15 fő
A jógyakorlat eredete: A fokozódó elvárások a fenntarthatósági neveléssel kapcsolatosan indukálták azt, hogy nevelőtestületünk hagyományainkat kibővítse, komplex szemléletet érvényesítsen a számunkra elérhető lehetőségeket megragadva (Fenntarthatósági témahét, ÖKOISKOLA, ÁLLATBARÁT ISKOLA, ZÖLDKAPOCS). Az alapok lefektetése több mint egy évtizedre tekint vissza. A foglalkozások során kiemelt szerepet kap a cselekvésközpontú tanulás, a természetközeli élmények, valamint a közösségi felelősségvállalás erősítése. Folyamatosan fejlesztjük és bővítjük a fenntarthatósági nevelési gyakorlatát. A hagyományokra épülő, ugyanakkor folyamatosan megújuló szemlélet biztosítja, hogy a környezeti nevelés szervesen beépüljön az intézmény mindennapi életébe, és hosszú távon is hozzájáruljon a tanulók környezettudatos attitűdjének kialakulásához.
2028-2029. tanév
- A jógyakorlat megnevezése: „Tanulni akarunk, de nem mindegy hogyan!” – tanulás módszertani interaktív előadás, mely elsősorban az integrált sajátos nevelési igényű tanulók és szüleik számára nyújt hasznos segítséget.
A jógyakorlat célja: Támogassa az integrált nevelésben tanuló sajátos nevelési igényű gyermekeket és szüleiket a hatékony, egyéni szükségletekhez igazodó tanulási módszerek megismerésében és alkalmazásában, ezáltal elősegítve az önálló tanulás kialakulását, a tanulási motiváció erősödését és az iskolai sikerességet.
A program célcsoportja: integráló iskolában tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek szülei
Intézménytípus: általános iskola
A jógyakorlat rövid leírása: A tanulási módszerek ismertetésével, alkalmazási lehetőségeivel a szülők számára olyan támogatói hátteret biztosíthatunk, mellyel ki tudja alakítani a gyermeke számára a biztonságos tanulói környezetet. Ezáltal saját képességeinek megfelelően tud a diák fejlődni, a szülő pedig a bemutatott módszerek segítségével folyamatosan tud segíteni.
A jógyakorlat alkalmazási területei: a tanulók tanulásának támogatása, különös tekintettel az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekekre, tanulásmódszertani ismeretek közvetítése a szülők számára, az önálló tanulás kialakításának és fejlesztésének támogatása, tanulási motiváció erősítése, a pozitív tanulási attitűd kialakítása, szülői kompetenciák fejlesztése az otthoni tanulás hatékony támogatása érdekében, együttműködés erősítése, a pedagógusok, gyógypedagógusok és a család között, prevenciós tevékenység a tanulási kudarcok és a lemorzsolódás csökkentése érdekében
A jógyakorlat megosztásának formája: előadás, konzultáció
A jógyakorlat
- humán-erőforrás igénye: 5 fő (előadást tartó és segítő gyógypedagógusok)
- eszközigénye: számítástechnikai eszközök (kivetítő, tabletek)
- és időigénye: 2*45 perc
A résztvevők maximális létszáma: 10-12 fő
A jógyakorlat eredete: A tanulásmódszertani program a COVID–19 járvány időszakában kialakult rendkívüli nevelési-oktatási helyzetre adott válaszként indult el. Ebben az időszakban a sajátos nevelési igényű tanulóknak, szüleiknek és a pedagógusoknak egyaránt teljesen új elvárásokhoz és tanulásszervezési formákhoz kellett alkalmazkodniuk, amelyek jelentős kihívást jelentettek a mindennapi tanulási folyamatokban. A program középpontjában a tanulás támogatása áll, különös tekintettel az otthoni tanulás megszervezésére és hatékonyabbá tételére. Az utazó gyógypedagógusi hálózat munkájában a szülők kiemelt szerepet töltenek be, hiszen aktív segítőként vesznek részt gyermekük tanulási folyamatában.
- A jógyakorlat megnevezése: „Képességekre hangolva” – a Komplex Alapprogram intézményi adaptációja
A jógyakorlat célja: Annak bemutatása, hogy a Komplex Alapprogram (KAP) szemlélete és egyes módszertani elemei hogyan adaptálhatók sikeresen egy középsúlyos értelmi sérült tanulókat ellátó intézmény sajátos pedagógiai környezetéhez. Cél továbbá a pedagógusok módszertani megújulásának támogatása, valamint a tanulók képességeihez igazodó, élményalapú tanulásszervezés erősítése.
A program célcsoportja: gyógypedagógusok
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények
A jógyakorlat rövid leírása: Komplex Alapprogram módszertani elemeinek adaptálási lehetőségeit ismerhetik meg az érdeklődők a gyermekek, tanulók egyéni szükségleteihez, képességeihez igazodva. Előadás és bemutató óra keretében az élményalapú tanulás, differenciálás, csoportmunka, tanulói aktivitás növelése kerül fókuszba. Kiemelt hangsúlyt kapnak a kihívások és a bevált megoldások.
A jógyakorlat alkalmazási területei: tanulásszervezés, tanulástámogatás, tudásmegosztás, módszertani megújulás
A jógyakorlat megosztásának formája: előadás, szakmai konzultáció, bemutató óra
A jógyakorlat:
- humán erőforrás igénye: az előadást vezető gyógypedagógusok
- eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
- időigénye: 3 x 45 perc
A részvevők maximális létszáma: 10-15 fő
A jógyakorlat eredete: A tanulói lemorzsolódás csökkentésére irányuló törekvéseink új lehetőségek és innovatív pedagógiai utak keresésére ösztönözték nevelőtestületünket. Ennek eredményeként intézményünk megkezdte a Komplex Alapprogram adaptációját, amelynek célja a tanulói motiváció erősítése, az aktív tanulás támogatása, valamint a tanulási kudarcok megelőzése a sajátos nevelési igényű tanulók igényeihez igazodva. Az adaptáció kezdeti szakaszában járunk, így jelenleg elsősorban tapasztalatgyűjtés és módszertani kipróbálás zajlik. A program bevezetése során kiemelt szerepet kap a pedagógusok szakmai együttműködése, a folyamatos reflexió és a jó gyakorlatok egymás közötti megosztása. A kollégák nyitottsága és lelkesedése biztos alapot teremt a módszerek hosszú távú beépüléséhez az intézmény mindennapi pedagógiai gyakorlatába. A tervek szerint a következő két–három évben az elsajátított módszerek intézményi szintű gyakorlattá válnak, amely lehetővé teszi egy sajátos, az intézmény profiljához illeszkedő Komplex Alapprogram-modell kialakítását. Hosszabb távon célunk, hogy az így létrejövő tapasztalatokat és jó gyakorlatokat szakmai fórumokon, hálózati együttműködések keretében más intézmények számára is bemutassuk, hozzájárulva ezzel a lemorzsolódás csökkentését célzó pedagógiai megújuláshoz.
- A jógyakorlat megnevezése: „Hangokkal a belső egyensúlyért!” – a hangtálak- és a rezgésterápiás eszközök felhasználása az oktató-nevelő munkában
A jógyakorlat célja: Az előadáson résztvevő pedagógusok, gyógypedagógusok megismerkedhetnek a gyermekek, tanulók körében alkalmazható hangtálak- és rezgésterápiás eszközök gyakorlati felhasználásának lehetőségeiről a mindennapi oktató-nevelő munkában.
A program célcsoportja: gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusok, gyógypedagógusok
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények, többségi intézmények
A jógyakorlat rövid leírása: Az érdeklődők a hang- és rezgésfürdő tárgyi és személyi feltételeit megismerhetik. Az elméleti bevezetőt követően tapasztalatot szerezhetnek a hangtál- és rezgésterápiás eszközök által nyújtott érzékenyítő, saját élményalapú foglalkozáson.
A jógyakorlat alkalmazási területei: stresszoldás, relaxálás
A jógyakorlat megosztásának formája: előadás, élményalapú foglalkozás
A jógyakorlat:
- humán erőforrás igénye: „A hangtálak- és a rezgésterápiás eszközök felhasználása az oktató-nevelő munkában- az óvodáskortól a felnőttkorig” című továbbképzéssel rendelkező gyógypedagógusok
- eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
- időigénye: 2 X 45 perc
A részvevők maximális létszáma: 10-15 fő
A jógyakorlat eredete: A megváltozott, egyre súlyosabb állapotú gyermekeink, tanulóink fejlesztése érdekében új terápiás eljárások kerültek bevezetésre iskolánkban. A hang és rezgésterápia jótékony hatását – a tanulók érzelmi, szociális és pszichofizikai fejlesztése-megtapasztalhattuk az EFOP-3.1.6.-16- 2017-00004 projekt keretében, melyet a kollégák is elsajátítottak és alkalmazzák a gyakorlatban is. A terápiás eljárások rugalmasan alkalmazkodnak az egyéni igényekhez és állapothoz, lehetőséget biztosítva a differenciált fejlesztésre. A hangtálak és rezgésterápiás technikák nemcsak a gyermekek belső harmóniáját erősítik, hanem a pedagógusok szakmai repertoárját is gazdagítják, hozzájárulva a komplex, élményalapú fejlesztő munka hatékonyságához.
A bázisintézményi működés keretében felajánlott jó gyakorlatok,
innovációk
1. A jógyakorlat megnevezése: Sokszínű lehetőség az olvasás-írás előkészítésben!
A jógyakorlat célja: A résztvevők megismerhetik a középsúlyos értelmi sérültek olvasás-írás előkészítésének komplex folyamatát, módszertani lehetőségeit, a készségfejlesztés sokszínűségét. Változatos eszközökkel és gyakorlati példákkal igyekszünk bemutatni a hiányos készségek területeinek fejlesztési lehetőségeit.
A program célcsoportja: értelmi sérült gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó pedagógusok, gyógypedagógusok
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények, integráló intézmények
A jógyakorlat rövid leírása: A programon résztvevők sok hasznos ötletet, tapasztalatot gyűjthetnek a mozgásfejlesztés, téri orientációs gyakorlatok, percepció fejlesztés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, beszédfejlesztés és beszédszervek ügyesítésével kapcsolatban, eszköz workshop.
A jógyakorlat alkalmazási területei: olvasás-írás és készségfejlesztés
A jógyakorlat megosztásának formája: előadás, szakmai konzultáció, workshop
A jógyakorlat
o humán erőforrás igénye: az előadást vezető gyógypedagógusok
o eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
o időigénye: 3×45 perc
o a résztvevők maximális létszáma: 10 fő
2. A jógyakorlat megnevezése: Így csináljuk Mi! -az új betű tanításának menete
gyógypedagógiai intézményünkben
A jógyakorlat célja: A programon résztvevőket végig vezetjük azon módszertani lépéseken, melyek az értelmileg akadályozott tanulók új betű tanításának alapjai. A módszertani délután során változatos eszközökkel és gyakorlati példákkal igyekszünk a betűk tanításának folyamatát bemutatni.
A program célcsoportja: értelmi sérült tanulókkal foglalkozó gyógypedagógusok
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények
A jógyakorlat rövid leírása: A programon résztvevők sok hasznos ötletet, tapasztalatot gyűjthetnek a hang és betű tanításának módszertani lépéseivel, valamint az új tankönyvek használatával kapcsolatosan, melyeket saját tanóráikon adaptálhatnak.
A jógyakorlat alkalmazási területei: olvasás- írás tantárgy
A jógyakorlat megosztásának formája: előadás, szakmai konzultáció, workshop
A jógyakorlat
o humán erőforrás igénye: az előadást vezető gyógypedagógusok
o eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
o időigénye: 3×45 perc
o a résztvevők maximális létszáma: 10 fő
3. A jógyakorlat megnevezése: Pénzhasználat a középsúlyos értelmi sérültek oktatásában
A jógyakorlat célja: A programon résztvevő pedagógusokkal megismertetni, példákon keresztül bemutatni a pénz használatának módszertanát az értelmi sérült tanulók oktatásában.
A program célcsoportja: értelmi sérült tanulókkal foglalkozó gyógypedagógusok
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények
A jógyakorlat rövid leírása: Az érdeklődök gyakorlati példákon keresztül megismerhetik, hogyan kell használni a pénzt, mint eszközt. A pénzzel kapcsolatos fogalmak, felelős gondolkodás, takarékosság, a pénz gondos kezelése, megőrzésének módja.
A jógyakorlat alkalmazási területei: matematika, számolás-mérés tantárgyak
A jógyakorlat megosztásának formája: előadás, szakmai konzultáció, workshop
A jógyakorlat
o humán erőforrás igénye: az előadást vezető gyógypedagógusok
o eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
o időigénye: 3×45 perc
o a résztvevők maximális létszáma: 10 fő
4. A jógyakorlat megnevezése: Az idő mérése a középsúlyos értelmi sérültek oktatásában
A jógyakorlat célja: A programon résztvevő pedagógusok megismerhetik az idő kialakításának fogalmát, módszertani lépéseit az értelmi sérültek oktatásában.
A program célcsoportja: értelmi sérült tanulókkal foglalkozó gyógypedagógusok
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények
A jógyakorlat rövid leírása: A programon résztvevők saját élményű tapasztalatszerzéssel, változatos eszközbemutatóval megismerhetnek olyan gyógypedagógiai módszereket, melyeket a tanórákon adaptálhatnak a matematikai kompetencia fejlesztésében, az időbeliség és az időtartamok közti nagyságrendbeli különbségek megértetéséhez.
A jógyakorlat alkalmazási területei: matematika, számolás-mérés tantárgyak
A jógyakorlat megosztásának formája: előadás, szakmai konzultáció, workshop
A jógyakorlat
o humán erőforrás igénye: az előadást vezető gyógypedagógusok
o eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
o időigénye: 3×45 perc
o a résztvevők maximális létszáma: 10 fő
A bázisintézményi kapcsolattartó neve és elérhetőségei
Neve: Megyesi Istvánné
Beosztása: igazgató
Levelezési címe: 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34-36.
Telefonszáma: 06-62-246-074, 06-20-269-3363
E-mail címe: kozmutza@kfisk-hmmvhely.edu.hu
A bázisintézményi működés keretében felajánlott jó gyakorlatok, innovációk
1. – A jó gyakorlat megnevezése: Virtuális világ sajátosan! – Digitális témahét tartalmi adaptálása értelmileg akadályozott gyermekekre, tanulókra
A jó gyakorlat célja: a programon résztvevők megtapasztalhatják, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghatározott projekthét hogyan valósulhat meg az értelmileg akadályozott tanulók tanórai és szabadidős tevékenységeiben. A témahét folyamán előtérbe helyezzük a digitális eszközök használatának gyakorlását, további új eszközök megismerését, a megtapasztalás útján való ismeretszerzést, az önálló döntéshozatal lehetőségeit, amivel elősegíthetjük a gyakorlati életben való könnyebb eligazodásukat, az eredményesebb társadalmi beilleszkedésüket.
A program célcsoportja: az értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók minden korosztálya
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények
A jó gyakorlat rövid leírása: a bemutató projekthét alatt az érdeklődők betekintést kaphatnak a különböző digitális eszközök bevonásával történő tananyag feldolgozásba. A komplex témahét során megismerhetik a módszereket, ötleteket, eszközöket, melyekkel a sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat életkoruknak és értelmi képességeiknek megfelelőn juttatjuk sikerélményekhez az őket körülvevő digitális világról.
A jó gyakorlat alkalmazási területei: projekthét, mind a szabadidős, mind tanórai a tevékenységekre kiterjedően
A jó gyakorlat megosztásának formája: nyílt nap, bemutató foglalkozások, személyes konzultációk, magyarázat, előadás, felkészítés
A jó gyakorlat
- humán-erőforrás igénye: programgazda gyógypedagógus/pedagógus és a programba bevont csoportok, osztályok gyógypedagógusai/pedagógusai, a nevelő-oktató munkát segítőik
- eszközigénye: forgatókönyv részletesen tartalmazza
- és időigénye: 1-5 tanítási nap, 5. projektzáró nap
- a résztvevők maximális létszáma: 10 fő
2. – A jó gyakorlat megnevezése: Gazdálkodj sajátosan! – Pénz7 témahét tartalmi adaptálása értelmileg akadályozott gyermekekre, tanulókra
A jó gyakorlat célja: a programon résztvevők megtapasztalhatják, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghatározott projekthét hogyan valósulhat meg az értelmileg akadályozott tanulók tanórai és szabadidős tevékenységeikben, előtérbe helyezve a gyakorlatias, a mindennapi élethelyzetekben előforduló mennyiségismereti és pénzhasználati módokat, ami alapvető feltétele a hatékony társadalmi beilleszkedés segítésének.
A program célcsoportja: értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók minden korosztálya, az integráltan nevelkedő sajátos nevelési igényű óvodások és alsó tagozatos általános iskolások
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények, többségi óvodák, általános iskolák
A jó gyakorlat rövid leírása: a projekthéten résztvevők betekintést nyerhetnek az óvodás csoportok és az iskolai osztályok különböző játékos feladataiba, melyek igazodnak a tanulók értelmi képességeikhez, meglévő tapasztalataikhoz. Mesével, rövid tanulságos történetekkel, társasjátékokkal, kézműves tevékenységekkel megtapasztaltathatjuk a takarékosság módjának, változatainak, területeinek típusait, lehetőségeit az adott életkor és értelmi képességek függvényében. Az ötletek, feladatok, módszerek jól adaptálhatóak tanulási zavaros és enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében is.
A jó gyakorlat alkalmazási területei: projekthét, mind szabadidős, mind tanórai tevékenységekkel a tantervi tudás fejlesztése, a tanulás támogatása saját élményű tapasztalatszerzéssel
A jó gyakorlat megosztásának formája: a projekt hét bemutatása, nyílt nap, bemutató foglalkozás, személyes konzultáció, felkészítés, előadás, magyarázat
A jó gyakorlat
- humán-erőforrás igénye: programgazda gyógypedagógus/pedagógus és a programba
bevont csoportok, osztályok gyógypedagógusai/pedagógusai, nevelő-oktató munkát segítőik
- eszközigénye: forgatókönyv részletesen tartalmazza
- és időigénye: 1-5 tanítási nap, 5. projektzáró nap
- a résztvevők maximális létszáma: 10 fő
3. – A jó gyakorlat megnevezése: Mi így tudjuk! – Fenntarthatósági témahét tartalmi adaptálása értelmileg akadályozott gyermekekre, tanulókra
A jó gyakorlat célja: a programon résztvevők megtapasztalhatják, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghatározott projekthét során az értelmileg akadályozott diákok hogyan érthetik meg a fenntarthatóság fontosságát és a személyes érintettségüket a Föld védelméért. Elsősorban aktív és interaktív formában, szenzoros megközelítésben kerülnek feldolgozásra a kiválasztott anyagok. Az adaptált projekthét tevékenység szemléletében hiányt pótló, innovatív, kreatív, és holisztikus szemléletű. Értékrendet közvetít, jövőképet formál.
A program célcsoportja: az értelmileg akadályozott gyermekek, tanulók minden korosztálya, integráltan ellátott sajátos nevelési igényű óvodások és az alsó tagozatos általános iskolás tanulók
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmények, többségi óvodák, általános iskolák
A jó gyakorlat rövid leírása: a programok tanórán és tanórán kívül valósulnak meg a gyermekek életkorához igazodva és képességeik figyelembevételével. Témakörei illeszkednek a kerettantervben megjelöltekhez, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által ajánlott projekthét témaköreihez. Minden esetben részletesen kidolgozásra kerül a napi feladat, a cél, a munkaforma, és a szükséges eszköz, helyszín a meghatározott témakör függvényében. A projekthét közös tevékenységgel zárul.
A jó gyakorlat alkalmazási területei: projekthét, mind szabadidős, mind tanórai tevékenységekkel a tantervi tudás fejlesztése a tanulás támogatása saját élményű tapasztalatszerzéssel
A jó gyakorlat megosztásának formája: a projekt hét bemutatása, nyílt nap, bemutató foglalkozás, előadás, magyarázat, személyes konzultáció, felkészítés
A jó gyakorlat
- humán-erőforrás igénye: programgazda gyógypedagógus/pedagógus és a programba bevont csoportok, osztályok gyógypedagógusaik/pedagógusai, nevelő-oktató munkát segítőik
- eszközigénye: forgatókönyv, játékok, társasjátékok, infokommunikációs eszközök, taneszközök fénymásolópapír, színes fénymásoló (és egyéb eszközök, amelyeket a pedagógusok kreativitása a projekttel kapcsolatban igényel)
- és időigénye: 1-5 tanítási nap, 5. projektzáró nap
- a résztvevők maximális létszáma: 10 fő
4. – A jó gyakorlat megnevezése: Colora-tura – avagy színes muzsika – elemi szintű zeneoktatás, színkotta módszer az értelmileg akadályozott tanulók tehetséggondozására
A jó gyakorlat célja: a programon résztvevőknek bemutatásra kerül a színkottás zenekarunk foglalkozása, amely során nem csak a módszer gyakorlati alkalmazása válik láthatóvá, hanem az együtt zenélés élménye az értelmileg akadályozott tanulókkal, aminek segítségével tudjuk kialakítani a kölcsönös egymásra figyelést, alkalmazkodás képességét és örömét. Olyan zeneesztétikai élményt biztosítunk, amely módszere által maga a tanuló is részt vesz a zenemű megalkotásában. A jelenlévők módszertani programot kapnak értelmileg akadályozott tanulók zenei oktatásához.
A jó gyakorlat célcsoportja: értelmileg akadályozott általános iskolás és készségfejlesztő iskolás tanulók
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmény
A jó gyakorlat rövid leírása: a magyar, illetve az egyetemes zenei kultúra részét képező zenei darabok közös feldolgozása speciális színes kottarendszer segítségével történik. A megfelelő zenei hangok differenciálását a holland Jeanette Barentsen zenepedagógus módszerét követve, színek megfeleltetésével alakítjuk ki. A darabokat a tanulók értelmi képességeihez, mozgáskorlátaikhoz igazodva egyénileg, speciálisan hangszereljük, melyeket a foglalkozások során bemutatunk.
Jó gyakorlat alkalmazási területei: egyéb foglalkozás, szabadidős tevékenység
Jó gyakorlat megosztásának formája: bemutató foglalkozás, szakmai konzultáció, előadás, felkészítés
A jó gyakorlat
- humán-erőforrás igénye: a foglalkozást vezető gyógypedagógusok
- eszközigénye: forgatókönyv részletesen tartalmazza
- és időigénye: 2 x 45 perc
- a résztvevők maximális létszáma: 10 fő
5. – A jó gyakorlat megnevezése: Játék az élet-Életjáték – gyermekszínjátszás az értelmileg akadályozott tanulók tehetséggondozására
A jó gyakorlat célja: a programon résztvevők betekintést kaphatnak az értelmi fogyatékos gyermekek tehetséggondozásába a drámapedagógia eszközeivel és módszereivel, a közös drámajáték által. Bemutatásra kerül egy adott színdarab, hogy miként valósulhat meg az értelmileg akadályozott gyermekek esetében az alkalmazkodási képesség, beszédkészség, mozgáskultúra, kommunikáció fejlesztése, együttműködési készség, önbizalom erősítése az adott darab feldolgozása során, úgy, hogy közben tanulóink élményekben és érzelmekben gazdagodhatnak.
A jó gyakorlat célcsoportja: általános iskoláskorú, valamint készségfejlesztő iskolás értelmileg akadályozott tanulók
Intézménytípus: gyógypedagógiai intézmény
A jó gyakorlat rövid leírása: az érdeklődők megismerhetik az adott darab előkészületeit, műhelymunkáit, a speciális módszereket, melyek alkalmazkodnak az értelmileg akadályozott gyermekek korához és képességeikhez, a verbális kommunikációra nem képes tanulók esetében is.
A jó gyakorlat alkalmazási területei: egyéb foglalkozás, szabadidős tevékenység
A jó gyakorlat megosztásának formája: nyílt nap, bemutató foglalkozás, előadás, személyes konzultáció
A jó gyakorlat
- humán-erőforrás igénye: a foglalkozást vezető pedagógus
- eszközigénye: forgatókönyv részletesen tartalmazza
- és időigénye: 2 x 45 perc
- a résztvevők maximális létszáma: 10 fő
6. – A jó gyakorlat megnevezése: BEFOGAD-LAK- Saját élményű érzékenyítő program kortárs csoportoknak, pedagógusoknak a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók elfogadására
A jó gyakorlat célja: a programon résztvevők saját élményen keresztül megtapasztalják a különböző fogyatékossággal élők nehézségeit, ezáltal elérhetjük, hogy csökken a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, tanulókkal szemben támasztott előítélet, szemléletformálással, ismeretátadással elősegítjük a társadalmi elfogadást, befogadást
A program célcsoportja: óvodástól középiskolásig minden korosztályú gyermek, tanuló,
intézménytípustól függetlenül a pedagógusok
Intézménytípus: óvoda, általános iskola, középiskola
A jó gyakorlat rövid leírása: 5 állomáson saját élményen keresztül megtapasztalják a résztvevők a látássérültek, a hallássérültek, a mozgássérültek, az autisták, a pszichés fejlődési zavarokkal küzdő gyerekek, tanulók nehézségeit. A játékos feladatok megoldása, átélése közben lehetőség van a szakemberekkel beszélgetni az átélt élményekről, tapasztalatokról.
A jó gyakorlat alkalmazási területei: szabadidős tevékenység, osztályfőnöki óra
A jó gyakorlat megosztásának formája: bemutató foglalkozás
A jó gyakorlat
- humán-erőforrás igénye: 5 állomásvezető, a résztvevőket segítő, koordináló pedagógus
- eszközigénye: forgatókönyv részletesen tartalmazza
- és időigénye: 2 x 45 perc
- a résztvevők maximális létszáma: 20 fő
7. – A jó gyakorlat megnevezése: Matekozz játékkal! – Matematikai játékok, amelyek segítik a sajátos nevelési igényű tanulókat a tananyag jobb elsajátításában, mélyítésében
A jó gyakorlat célja: a programon résztvevők ismerkedjenek meg azokkal a társasjátékokkal, eszközökkel, amelyekkel egy adott matematikai tananyagot könnyebben mélyíthetnek el a tanulók. Ismerjék meg egy-egy játék átalakíthatóságát adott témakörhöz, ezáltal gazdagítva módszertani eszközeiket.
A program célcsoportja: általános iskolában matematikát tanítók, tanárok, korrepetálást tartók, fejlesztők, gyógypedagógusok
Intézménytípus: általános iskola
A jó gyakorlat rövid leírása: A pedagógusok sokféle társasjátékot ismernek. A foglalkozáson ezeket használjuk fel másként, a matematika anyag alá rendeljük őket. A résztvevők saját élmény alapján megtapasztalják, hogy a szokott játékszabálytól eltérve, újat alkotva, a játékot kicsit átalakítva, egy eszközzel is (dobókocka, kártya, dominó), mi mindent gyakoroltathatnak. A játékos feladatok megoldása, átélése közben lehetőség van ötletek gyűjtésére, gyakorlásra, a tanultak továbbfejlesztésére.
A jó gyakorlat alkalmazási területei: matematika óra, korrepetálás, fejlesztő-, habilitációs- rehabilitációs foglalkozások
A jó gyakorlat megosztásának formája: bemutató foglalkozás, melynek résztvevői a jelentkezők
A jó gyakorlat
- humán-erőforrás igénye: a foglalkozást vezető gyógypedagógus
- eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
- és időigénye: 2 x 45 perc
- a résztvevők maximális létszáma: 10 fő
8. – A jó gyakorlat megnevezése: Kompetenciafejlesztés gyógypedagógiai módszerekkel
A jó gyakorlat célja: megmutatjuk, a programon résztvevők kipróbálják, hogy a gyógypedagógiai módszerek hogyan illeszthetők a tanórákon a kompetenciafejlesztésbe
A program célcsoportja: tanítók és tanárok
Intézménytípus: általános iskola, középiskola
A jó gyakorlat rövid leírása: a bemutató foglalkozáson résztvevők saját élményű tapasztalatszerzéssel elsajátíthatnak olyan gyógypedagógiai módszereket, melyeket a tanórákon adaptálhatnak az anyanyelvi kommunikáció, a matematikai kompetencia, valamint a személyközi, interkulturális és szociális kompetencia fejlesztésére
A jó gyakorlat alkalmazási területei: magyar nyelv-és irodalom, matematikatanítás módszertani tudás fejlesztése, szabadidős tevékenység, osztályfőnöki óra, a tanuló személyiségének fejlesztése
A jó gyakorlat megosztásának formája: bemutató foglalkozás, melynek résztvevői a foglalkozásra jelentkezők
A jó gyakorlat
- humán-erőforrás igénye: 3 állomásvezető, a résztvevőket segítő, koordináló pedagógus
- eszközigénye: a forgatókönyv részletesen tartalmazza
- és időigénye: 3 x 45 perc
- a résztvevők maximális létszáma: 20 fő
A bázisintézményi kapcsolattartó neve és elérhetőségei
Neve: Megyesi Istvánné
Beosztása: intézményvezető
Levelezési címe: 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34-36.
Telefonszáma: 06-62-246-074, 06-20-269-3363
E-mail címe: kozmutza@kfisk-hmmvhely.ed.hu